Telefon: +36 20 911 6846 , +36 20 390 8902 | Email: info@abrill.hu
Telefon: +36 20 911 6846 , +36 20 390 8902 | Email: info@abrill.hu
2017-ban újra több ponton változtak az adó-, járulék- és ellátási szabályok. Összefoglalónkban a bérszámfejtési területet érintő legfontosabb változásokat szedtük csokorba. Emellett emlékeztetől megemlítjük a 2016. év folyamán történt fontosabb módosításokat is.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum
A 430/2016. (XII.15.) Kormányrendeletben foglaltak alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére 2017. január 1-jétől megállapított minimálbér havi 127.500,-Ft (heti 29.310,-Ft, napi 5.870,-Ft, órabér esetén 733,-Ft).
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 2017. január 1-jétől a garantált bérminimum havi 161.000,-Ft (heti 37.020,-Ft, napi 7.410,-Ft, órabér esetén 926,-Ft).
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott személy részére óránként legalább 623,-Ft, szakképzettséget igénylő munkakör esetén óránként legalább 806,-Ft fizetendő.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén egy napra adómentesen 5.870,-Ft fizethető a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, míg a legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben naponta 7.410,-Ft fizethető adómentesen. Az efölötti rész után a munkavállaló személyi jövedelemadót köteles fizetni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül a napi tételes közteher megfizetése mellett 2017-ben legfeljebb napi 11.740,-Ft fizethető a munkavállaló részére.
Emlékeztetőül: Az egyszerűsített foglalkoztatás nem alapoz meg biztosítási jogviszonyt, így ha a magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatáson kívül egyéb biztosítási jogviszonya nincs, úgy köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni maga után.
Személyi jövedelemadó
Adóbevallási tervezet
Már a 2016-os év adóbevallására is érvényes, hogy az adózás rendjéről szóló törvény 26/B. §-a alpján az adóhatóság azon magánszemélyek részére, akik rendelkeznek ügyfélkapuval, 2017. március 15-ig a rendelkezésére álló adatok alapján elkészíti a 2016. évre vonatkozó adóbevallási tervezetet, melyet az adózó az ügyfélkapun keresztül érhet el.
Amennyiben a magánszemély nem rendelkezik ügyfélkapuval, de szeretné, ha az adóhatóság elkészítené az adóbevallási tervezetét, úgy ezt 2017. március 15-ig kérheti:
A kérelem az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazza:
Nem készít az adóhatóság adóbevallási tervezetet azon adózóknak, akik egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, vagy ÁFA fizetésére kötelezett magánszemélyek.
A magánszemély az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet 2017. május 22-ig:
Amennyiben a magánszemély 2017. május 22-ig a részére megküldött bevallási tervezetet nem javítja, illetve nem egészíti ki, egyéb úton bevallást nem nyújt be, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért és az adóbevallási tervezetet kell a magánszemély adóbevallásának tekinteni, kivéve, ha akadályoztatása miatt kérelmet nyújt be a bevallás határidejének módosítására.
Amennyiben – bármilyen oknál fogva – a magánszemély több bevallást nyújt be, úgy az elsőként benyújtott bevallás minősül a magánszemély bevallásának.
2016-ra bevallási nyilatkozat már nem nyújtható be.
Emlékeztetőül: Amennyiben a 2015-ben felvett osztalékelőleg 2016-ban véglegessé vált, úgy – az szja kulcs csökkenése miatt - az így keletkezett 1 % adótöbblet a 2016-os adóbevallásban igényelhető vissza.
Munkába járás, illetve saját gépjármű üzleti célú használatának költségtérítése
A 2017. elején ismételten módosított, a munkába járásról szóló 39/2010. (II.26.) kormányrendeletben foglaltak alapján a munkáltató a feltételek fennállása esetén továbbra is 9 Ft munkába járási költségtérítést köteles fizetni a munkavállalónak. Az szja törvény lehetőséget biztosít azonban arra, hogy ennél magasabb összeget, de legfeljebb 15 Ft-ot fizessen adómentesen kilométerenként.
Ugyanígy legfeljebb 15 Ft fizethető ki adómentesen költségtérítés címén kilométerenként a magánszemélynek a saját tulajdonú személygképkocsi használata esetén, ha arra az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében, vagy hivali, üzleti utazással (pl. belföldi vagy külföldi kiküldtetés, külszolgálat) összefüggésben kap a magánszemély (Szja tv. 3. számú mellékletben foglaltak alapján).
Családi kedvezmény
A kétgyermekes családok részére járó családi kedvezmény 2017-ben 100.000,-Ft (adótartalma: 15.000,-Ft), 2018-ban 116.670,-Ft (adótartalma: 17.500,-Ft), 2019-től pedig 133.330,-Ft (adótartalma: 20.000,-Ft). Az egy, illetve a három- vagy többgyermek után járó családi kedvezmény összege 2017-ben nem változik.
2017-től a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermekre tekintettel a családi kedvezményt a gyermek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóin kívül a gyermekkel közös háztartásban élő, a gyermek szülőjének hozzátartozója is igénybe veheti.
2017. január 1-jétől kibővítették a törvény 29/A. § (5) bekezdés b) pontját azzal, hogy nem csak az minősül eltartottnak, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető, hanem az is, aki figyelembe vehető lenne akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, vagy családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.
Például: egy családban él anya, apa, főiskolás lányuk és az anya rokkantsági járadékban részesülő testvére. A rokkantsági járadékban részesülő személy után a testvére (az anya) veszi igénybe a családi kedvezményt. 2016-ban anya egy gyermekesként vehette igénybe a családi kedvezményt (havi 66.670,-Ft-ot). 2017-től azonban már a főiskolás lány is eltartottnak minősül, így a rokkantsági járadékban részesülő testvére után az anya havi 100 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet.
Ahhoz, hogy gyermekeket 50-50 százalékban felváltva gondozó szülők 50-50 százalékban legyenek jogosultak családi pótlékra (és így családi kedvezményre is), 2017-től már elegendő a szülők közös nyilatkozatának benyújtása, nem szükséges erről bírói döntés, vagy egyezség.
FIGYELEM! 2017-től a családi kedvezmény nyilatkozaton kötelezően fel kell tűntetni az eltartottak adóazonosító jelét. A kifizető a családi kedvezményt csak ezen adat birtokában érvényesítheti!
Az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja, hogy a 48. § (1) bekezdés kiegészítésével lehetővé válik, hogy amennyiben a magánszemély magzatra tekintettel már megigényelte a családi kedvezményt, úgy a gyermek megszületése után nem szükséges újabb nyilatkozatot tennie a kifizető felé. De szülést követően a gyermek adóazonosító jelét köteles a kifizető rendelkezésére bocsátani!
Első házasok kedvezménye
2017-től az első házasok kedvezményét a házasságkötést követő hónaptól kezdődően akkor is 24 hónapig lehet érvényesíteni, ha közben a magánszemély magzatra, vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.
Különösen jó hír, hogy ez a rendelkezés a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében visszamenőleg is alkalmazható, így az elveszettnek hitt első házasok kedvezménye önellenőrzéssel visszakérhető az adóhatóságtól!
Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások
A béren kívüli juttatásokat és az egyes meghatározott juttatásokat érintő 2017-es évi változásokról a témában korábban íródott cikkünkben olvashatnak, mely az alábbi útvonalon érhető el:
http://www.abrill.hu/hirek/jelentos-valtozasok-a-cafeteriaban-2017-januar-1-tol/33
Egy kis visszatekintés néhány, a 2016. során már életbe lépett változásra:
Duális képzés alapján kapott díjazás adókötelezettsége
2016.06.16-tól, amennyiben a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató duális képzésben vesz részt, az elméleti és a gyakorlati képzés idejére részére kifizetett juttatás, díjazás értékéből adómentes havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész. A duális képzésben részt vevő hallgató béren kívüli és egyes meghatározott juttatásban is részesíthető.
Kiküldetés fogalma
A kiküldetés fogalmát 2016. során kétszer is pontosították. Kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés, ide nem értve a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást.
Sportrendezvény fogalma
2016.08.01-től a törvény 3. §-a kiegészült egy 60. ponttal, mely a sportrendezvény fogalmát definiálja. Eszerint sportrendezvény a sportszervezet, vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.
Szociális hozzájárulási adó
2017. január 1-től a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó mértéke 22 %.
Az szja törvény 29. §-a alapján 2017-től annak az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magányszemélynek, aki saját maga kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, a megállapított jövedelem 82 százalékát kell adóalapként figyelembe venni (ezt megelőzően 78 % volt).
A szociális hozzájárulási adó változása több helyen érinti az adóból igénybe vehető kedvezmények mértékét is. Így az igénybe vehető kedvezmény a számított szociális hozzájárulási adó, de legfeljebb 100.000,-Ft (részmunkaidő esetén a részmunkaidő arányában) 50 %-a az alábbi esetekben:
Járulékok
2017-től bekerült az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtási rendeletébe is, hogy az a kifizetés, amely nem a biztosítási jogviszonyra tekintettel történik, nem képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját (eho-alapot azonban képez). Ez akkor is igaz, ha a kifizetés még a biztosítási jogviszony fennállása alatt történik. Ilyen kifizetés lehet pl. a versenytilalmi megállapodás alapján előre kifizetett díj.
2017-től az olyan munkavállalóra, aki harmadik állam állampolgára és külföldinek minősül és akit a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató Magyarország területén kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat, már csak két évig nem terjed ki a biztosítás. A két év lejáratát követően a munkavállaló automatikusan biztosítottá válik, nincs lehetőség a hosszabbításra. A rendelkezés nem alkalmazható ismételten ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.
Abban az esetben, ha a fenti kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés megkezdését követő legalább egy év elteltével olyan, annak kezdetekor előre nem látható körülmény következik be, ami alapján a munkavállaló magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatón két évnél hosszabb időtartamúvá válik, úgy lehetőség van arra, hogy ezt a munkavállaló a körülmény bekövetkezését követő 8 napon belül bejelentse az adóhatóságnak. Ha a bejelentés megtörténik, úgy a biztosítás a 2. év leteltét követően jön létre. A bejelentés elmulasztása esetén a biztosítás visszamenőleg a kiküldetés kezdetétől létrejön.
Ha a fenti kiküldetés 2016. december 31. előtt már hosszabbításra került, úgy a biztosítási jogviszony 2017. július 1-én jön létre és a járulékfizetési kötelezettség is ettől a dátumtól áll fenn.
Egészségügyi hozzájárulás
Összhangban a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenésével, 2017-től az eddigi 27 % egészségügyi hozzájárulás 22 %-ra csökken.
Az eho csökkenése miatt, az szja törvény 29. §-a alapján 2017-től annak az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magányszemélynek, aki saját maga kötelezett a 22 % eho megfizetésére, a megállapított jövedelem 82 százalékát kell adóalapként figyelembe venni (ezt megelőzően 78 % volt).
Egészségügyi szolgáltatási járulék
2017. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 7.110,-Ft (napi 237 forint). Emlékeztetőül: a magánszemély a biztosítás megszűnését követő 46. naptól köteles az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Fizetés nélküli szabadság esetén azonban ez a kötelezettsége az első naptól fennáll (kivéve ha a fizetés nélküli szabadság idejére csed, gyed, gyes (2016-tól: gyermekgondozást segítő ellátás), gyet kerül folyósításra, vagy az 12 évnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén, vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszi igénybe).
Rehabilitációs hozzájárulás
2017-től az egy fő alapján fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér kilencszerese, 2017-ben 1.147.500,-Ft/fő/év (ez jelentős, majdnem 20 %-os emelés 2016-hoz képest).
Emlékeztetőül: A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Társadalombiztosítási ellátások
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) új neve 2017. január 1-től Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Honlapjának címe: www.neak.gov.hu
2017-től, amennyiben a gyedet nem a gyermeket szülő nő igényli, az igénylő akkor lesz jogosult gyed-re, ha a gyermek születésének napját megelőző 2 éven belül rendelkezett legalább 365 nap biztosítással (eddig az igénylés napját megelőző 2 évet kellett vizsgálni).
Emlékeztetőül: 2016. július 1-től a 3 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekek esetében mindkét szülőnek járnak az ellátási törvényben meghatározott gyermekápolási napok (ezen időpont előtt a szülőknek összesen járt a meghatározott gyermekápolási nap). Például a háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek esetén már mindegyik szülő jogosult lehet egy éven belül 42 napig gyermekápolási táppénzre, vagyis összesen 84 napra (eddig együtt összesen 42 napig lehettek „gyáp”-on). A napok külön-külön illetik meg a szülőket, azokat egymásnak átadni nincs lehetőség.
Munka törvénykönyve
2017-től a készenléti jellegű munkakörökben is kötelezően legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között (eddig ez 8 óra volt).
Továbbra is legalább 8 óra a napi pihenőidő az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetén. Azonban itt is történt szigorítás, mert a napi pihenőidőnek két egymást követő napon összesen legalább 22 órának kell lenni, vagyis ha egyik nap 8 óra a napi pihenőideje a munkavállalónak, akkor másnap 14 órának kell lenni. Eddig ilyen megkötést nem szerepelt az Mt-ben.
Nagypéntek 2017-ben még nem lesz piros betűs ünnep.
