Diákok foglalkoztatásának lehetőségei

smét eltelt egy év, vége a tanévnek, a diákok részére itt a jól megérdemelt nyári pihenés időszaka.  Sok fiatal azonban feláldozza a szünet egy részét arra, hogy munkát vállaljon, így keresse meg a nyaralásra, fesztiválbelépőre valót. A foglalkoztatók számára is nagyszerű lehetőség lehet a diákok foglalkoztatása egyszerűbb, vagy bonyolultabb szakmai feladatok elvégzésére, vagy épp a szabadságon lévő kollégák helyettesítésére. De nézzük, milyen keretek között is történhet a diákok foglalkoztatása.  

Diákok foglalkoztatásának elterjedt formái a munkaviszony, az egyszerűsített foglalkoztatás, az iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés, valamint a megbízási jogviszony.

Munkavállaló az lehet, illetve munkát az vállalhat, aki betöltötte a 16. életévét, azonban az iskolai szünet alatt az a nappali rendszerű képzésben részesülő tanuló is létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt, aki betöltötte a 15. életévét. A fiatalkorú személy alkalmazásához a törvényes képviselő hozzájárulása minden esetben szükséges.

Amennyiben a foglalkoztató 18 évesnél fiatalabb diákot alkalmaz, több, az Mt. szerint meghatározott speciális szabályra kell figyelnie. Ebben az esetben a munkaidő több munkaviszony esetén is legfeljebb napi 8 óra, heti 40 óra lehet és esetükben legfeljebb 1 heti munkaidőkeret rendelhető el. Részükre a rendes szabadságon felül éves szinten plusz 5 nap pótszabadság jár, amit ha nem ad ki a munkáltató, a munkaviszony végén pénzben meg kell váltani. Éjszakai és rendkívüli munkára, készenlétre nem vehetők igénybe. A munkaközi szünet esetében is eltérők ez esetben a szabályok, mert 4,5 óra munkavégzés után 30 perc, 6 órát elérő munkavégzés esetén pedig 40 perc annak tartama, emellett a napi pihenőidő legalább 12 óra.

Munkaviszony

A diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatását a 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályozza. Mivel ekkor biztosítási jogviszony jön létre, a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalót a munkába lépést megelőzően a T1041-es nyomtatványon bejelentse a NAV-hoz, illetve a munkaviszony megszűnésekor a kijelentést is tegye meg. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani valamennyi foglalkoztatott diák munkaidejét, távollétét.

Az alapbér meghatározásakor a diákok esetében is alkalmazandó az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, teljes munkaidő esetén a minimálbér összegét mindenképp meg kell kapniuk. A 454/2015. (XII.29.) Kormányrendelet alapján 2016-ban a minimálbér havi 111.000,-Ft a teljes munkaidő esetében (hetibér 25.550 forint, napibér 5.110 forint, órabér 639 forint), a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum 2016-ban havi 129.000,-Ft (hetibér 29.690 forint, napibér 5.940 forint, órabér 742 forint).

A diák munkaviszonyból származó jövedelme személyi jövedelemadó köteles és a munkaviszony létrejöttével biztosítási jogviszony jön létre. Béréből a személyi jövedelemadó előleg mellett levonásra kerül a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék is. A munkáltató  szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizet. Jó hír a munkáltatóknak, hogy a 25 év alatti munkavállaló esetében a munkáltató kedvezményre jogosult a szociális hozzájárulási adóból, ami havonta a bruttó munkabér, legfeljebb 100.000,-Ft 14,5 %-a, pályakezdő esetén (ennek igénybevételéhez NAV igazolás szükséges) 27 %-a (utóbbi esetben a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni). A kedvezményre a munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidővel arányosan jogosult.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Ha diák munkájára csak alkalmanként van szükség, vagy mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkára, esetleg filmipari statisztaként kívánják határozott időre foglalkoztatni, úgy a 2010. évi LXXV. törvény alapján lehetőség nyílik az egyszerűsített foglalkoztatásra. Ebben az esetben a minimálisan fizetendő órabér a minimálbér 85 %-a, 2016-ben 543,-Ft, szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum 87 %-a, 2016-ban 646,-Ft.

Az egyszerűsített munkaszerződéssel egy naptári napon foglalkoztatható létszámot a vállalkozásnál foglalkoztatott munkavállalók létszáma határozza meg. Egy naptári napon legalább egy fő, legfeljebb a munkavállalói létszám húsz százaléka lehet egyszerűsített munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló (ezt a filmipari statiszta foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni). Ezt a keretet azonban a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. Emellett figyelemmel kell lenni az egyszerűsített foglalkoztatás időkorlátjára, hiszen idénymunka esetén ugyanazon felek között a munkaviszony egy naptári évben nem lehet több 120 napnál, alkalmi munka esetén legfeljebb 5 egymást követő napra, egy hónapon belül összesen 15 napig, egy éven belül pedig összesen 90 napig jöhet létre. A munkáltatót ebben a foglalkoztatási formában is terheli a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség, illetve alkalmaznia kell a fiatal munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezéseket is!

A munkáltató idénymunka esetén 500,-Ft/nap, alkalmi munka esetén 1.000,-Ft/nap közterhet fizet, a munkavállalót nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Ennek megfelelően a munkavállaló nem válik biztosítottá sem, de például nyugellátásra jogosultságot szerez. Ha pl. a magánszemély egyébként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, úgy azt az egyszerűsített foglalkoztatás alatt is meg kell fizetnie. A napi mentesített összegig nincs szja-fizetési kötelezettség sem. Amennyiben ennél nagyobb összeg kerül kifizetésre, a diák a következő év május 20-ig adóbevallást köteles benyújtani és a személyi jövedelemadót megfizetni a tényleges jövedelem és a mentesített összeg különbsége után. Mentesített összeg 2016-ban napi 5.110,-Ft, szakképzettséget igénylő munkakörben napi 5.940,-Ft és a ledolgozott napoknak a szorzata.

Filmipari statisztának napi nettó jövedelemként legfeljebb 12.000,-Ft fizethető. A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételből nem keletkezik jövedelem és a magánszemélynek erről bevallást sem kell benyújtania. A munkáltató a munkaviszony minden napjára munkavállalóként 3.000,-Ft közterhet köteles fizetni.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a foglalkoztatót egyrészt bejelentési kötelezettség terheli a NAV felé, melyet a foglalkoztatás megkezdése előtt az ügyfélkapun keresztül (T1042E nyomtatvány), telefonos ügyfélszolgálaton, vagy okos telefonról is teljesíthet, másrészt az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggően bevallási kötelezettsége is keletkezik, melyet a tárgyhót követő 12. napjáig kell teljesítenie a 08-as bevalláson.

Iskolaszövetkezet

Népszerű foglalkoztatási forma a diákok iskolaszövetkezeten keresztül történő alkalmazása, melynek során az iskolaszövetkezet és a nappali tagozaton tanuló diák – 2015. június 20-tól a 25 év alatti passzív jogviszonnyal rendelkező hallgatók is ide tartoznak - között jön létre határozott időre a munkaviszony. A foglalkoztató és az iskolaszövetkezet polgári jogi szerződést köt egymással. Ennek ellenére a foglalkoztató ez esetben is köteles a munkaidő-nyilvántartás vezetésére és emellett a tájékoztatási kötelezettsége is fennáll, melyet a munkavégzés megkezdéséig kell teljesítenie.

Amennyiben a foglalkoztatás iskolaszövetkezeten keresztül valósul meg, nem keletkezik biztosítási jogviszony. A foglalkoztatott diáktól nem kerül egyéni járulék levonásra, a foglalkoztató pedig nem fizet szociális hozzájárulási adót. A diákot az iskolaszövetkezet jelenti a NAV felé (T1044D nyomtatvány), a munkáltatónak nem keletkezik bejelentési kötelezettsége. A diáknak kifizetett összegből az iskolaszövetkezet levonja a 15 % személyi jövedelemadót, a diákot pedig adóbevallási kötelezettség terheli a következő év május 20-ig. 

Speciális szabály, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diákok legalább ugyanannyi, munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartamra jogosultak, mint amennyi szabadságra az Mt. alapján jogosultak lennének, azonban erre az időtartamra nem illeti meg őket díjazás.

Jelenleg az iskolaszövetkezet és a tagja közötti munkaviszonyt a munka törvénykönyve szabályozza. 2016. szeptember 1-től azonban az iskolaszövetkezetek szabályozását a jogalkotó az Mt-ből áthelyezi a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény hatálya alá. Ennek megfelelően a 2016. nyarán iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatásra még a jelenleg érvényben lévő szabályokat kell alkalmazni.

Megbízási jogviszony

A megbízási szerződés megkötése előtt javasolt alaposan körbe járni, hogy arra a feladatra, amit a foglalkoztató a diákkal kíván elvégeztetni, alkalmazható-e ez a foglalkoztatási forma. Erre azért szükséges kiemelten figyelni, mert megbízási jogviszony adott feladat elvégzésére jöhet létre (pl. egy fordítás elvégzése), nem tartalmazhat munkaviszonyra vonatkozó ismérveket (pl. előírt munkavégzési hely, munkaidő stb.). Mind a munkaügyi, mind az adóhatóság ellenőrizheti ezeket a szerződéseket és ha úgy ítéli meg, hogy a jogviszony valójában munkaviszony, akkor jogosult azt átminősíteni és a foglalkoztatót bírsággal sújtani.

A megbízási díj személyi jövedelemadó szempontból önálló tevékenységnek számít, mellyel szemben a megbízott költséget számolhat el. Ez lehet számlákkal igazolt tételes költségelszámolás, vagy bizonylat nélkül 10 % költséghányad alkalmazása. A megbízási díjat 15 % személyi jövedelemadó terheli.

A megbízási jogviszony során a tanuló nem válik automatikusan biztosítottá. Biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha a tárgyhavi megbízási díj legalább a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 %-a, illetve naptári napokra annak harmincad része. Ebben az esetben a foglalkoztatónak a biztosítottat a T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie, az szja-alapot képező összegből 10 % nyugdíjjárulékot és 7 % egészségbiztosítási járulékot le kell vonnia. A foglalkoztató mindkét esetben terheli a személyi jövedelemadó alapja után a 27 % szociális hozzájárulás és 1,5 % szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Megosztás: