Jelentős változások a cafeteriában 2017. január 1-től

A béren felül adott juttatásokat szívesen alkalmazták már eddig is a munkáltatók, mert ezzel lehetőségük nyílt egy, a bérnél költséghatékonyabb megoldással motiválni a munkavállalókat. A béren kívüli juttatások köre és a rájuk fizetendő közterhek mértéke az elmúlt évek során sokszor változott, legtöbbször nem éppen kedvezően.

2016. december 12-én az Országgyűlés elfogadta a legújabb, adótörvényeket módosító csomagot. Ezzel úgy látszik, hogy véglegesen kialakult a béren kívül adható és az egyes meghatározott juttatásokra 2017-ben alkalmazandó jogszabályi háttér is. A változás következtében az eddig béren kívüli juttatásként, alacsonyabb adókulccsal adható elemek nagy része kikerült ebből a körből és ezt követően már csak mint egyes meghatározott juttatás, a magasabb adókulcs mellett adható.

Pozitív változásként értékelhető azonban, hogy:

• csökkent az adó alapja, mert a szorzó 1,19-ről 1,18-ra változott és
• az egyes meghatározott juttatások költsége tovább csökkent azzal, hogy az eho mértéke 27 % helyett 22 % lett.

2017-től a munkáltató által fizetendő adó mértéke:

• béren kívüli juttatás esetén 34,22 %
• egyes meghatározott juttatás esetén 43,66 %

Így összességében még mindig érdemes gondolkodni a cafeteria rendszer bevezetésében, hiszen ezzel egy jól alkalmazható, motiváló juttatási rendszer alakítható ki. Ahol viszont már működik a cafeteria, ott érdemes foglalkozni annak átalakításával, hogy továbbra is megmaradjon annak megfelelő motiváló ereje.

A legnépszerűbb cafeteria juttatások 2017-től az alábbi adóterhek mellett adhatók a munkavállalóknak:

1. Adómentesen adható juttatások (ahol 100,-Ft kifizetés a munkáltatónak is 100,-Ft-jába kerül)

• Lakáscélú támogatás: Ha a munkavállaló építkezik, lakást vásárol, vagy a régebben felvett lakáscélú hitelét szeretné törleszteni, ehhez a munkáltató bizonyos feltételek mellett adómentesen nyújthat számára akár 5 millió forint támogatást is. Mik is ezek a feltételek?
  1. a támogatást lakás építésére, lakásvásárlásra, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre, lakáscélra felvett hitel törlesztésére kell fordítani,
  2. a támogatás összege legfeljebb az építési költség, vagy a vételár 30 %-a lehet,
  3. a lakóingatlan szobaszáma nem haladhatja meg a méltányolható lakásigényt,
  4. a munkáltató a támogatást hitelintézeten, vagy kincstáron keresztül nyújhatja,
  5. több munkáltató esetén is ötévente összesen legfeljebb 5 millió forint adható.
• Mobilitási célú lakhatási támogatás – ÚJ ELEM!: A munkáltató a munkavállalójának mobilitási célú lakhatási támogatást nyújthat, amennyiben:
  • a munkavállaló legalább heti 36 órás, határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik a munkáltatónál,
  • állandó lakhelye legalább 60 km-re van a munkavégzés helyétől, vagy a napi oda-visszautazás tömegközlekedéssel meghaladja a 3 órát és ennél közelebb nincs sem a tulajdonában, sem a haszonélvezetében lakóingatlan és a munkaviszony kezdetét megelőző 12 hónapban sem volt,
  • a munkavállaló által bérelt lakás bérleti díját bizonylattal tudja igazolni, vagy a munkáltató által bérelt, vagy annak tulajdonában lévő lakásban lakik.

A juttatás a minimálbér 40 %-a lehet a fogolalkoztatás első két évében, majd 25 %-a a következő két évben, végül 15 %-a az ötödik évben. JÓ HÍR, hogy azok sem esnek ki a juttatásból, akik már 2017. január 1. előtt a munkáltatónál dolgoznak, hiszen őket úgy kell kezelni, mintha a munkaviszonyuk 2017. január 1-én kezdődött volna.

• Bölcsődei, óvodai szolgáltatás, ellátás: A kisgyermekes szülőknek jelenthet segítséget, hogy a munkáltató számla ellenében felső összeghatár nélkül megtérítheti a bölcsődei, óvodai költségeket, vagy azok egy részét.
• „Kultúrautalvány”: Évente 50 ezer forint adható adómentesen a magánszemélynek akár utalvány, akár kártya formájában. Az így kapott összegek elkölthetők pl. színházjegyre, vagy –bérletre, koncetre stb.
• „Sportutalvány”: Felső összeghatár nélkül adható utalvány, vagy kártya formájában, mellyel sportrendezvényekre szóló jegy, vagy bérlet vásárolható.

II.Béren kívüli juttatások, melyek után a munkáltató 34,22 % adót fizet (15 % szja és 14 % eho)

• Készpénzkifizetés – ÚJ ELEM: 2017-től a munkáltató éves szinten 100.000,-Ft készpénzt fizethet ki a munkavállalónak a 34,22 % adóteher mellett, melynek a teljes költsége így 134.220,-Ft. Amennyiben ezt az összeget nettó bérként fizeti ki a munkáltató, a teljes költség 185.714,-Ft. E juttatási elem alkalmazásával munkavállalónként 51.494,-Ft megtakarítására van lehetőség éves szinten a bérkifizetéshez képest.

Figyelem! Éves szinten a juttatás ne lépje túl a 100.000,-Ft-ot (illetve évközben kezdődő, vagy megszűnő munkaviszony esetén annak időarányos részét), mert a keret feletti rész a munkavállaló jövedelme lesz, ami után már meg kell fizetni a járulékokat és adókat!

• SZÉP-kártya három alszámlája:
  • szálláshely-alszámla: legfeljebb évi 225 ezer forint,
  • vendéglátás alszámla: legfeljebb évi 150 ezer forint,
  • szabadidő alszámla: legfeljebb évi 75 ezer forint.

Figyelem! SZÉP-kártyára több kifizetőtől is összesen a fenti összegek juttathatók 34,22 % adó mellett. Az e fölött juttatott összegek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek és a munkáltatónak 43,66 % adót kell megfizetnie utána.

A béren kívüli juttatás esetében figyelemmel kell lenni az éves rekreációs keretösszegre, mely költségvetési szerve esetén évi 200.000,-Ft, gazdálkodó szervezet esetén pedig évi 450.000,-Ft (illetve évközben kezdődő, vagy megszűnő munkaviszony esetén annak időarányos rész). Amennyiben a fenti juttatások nem haladják meg a külön-külön meghatározott összeghatárokat, de összességében több kifizetés történik, mint az rekreációs keretösszeg, akkor a felettes rész után a munkáltató 43,66 % adót köteles megfizetni.

III.Egyes meghatározott juttatások, melyek után a munkáltató 43,66 % adót fizet (15 % szja és 22 % eho)

A juttatás akkor minősülhet egyes meghatározott juttatásnak, ha a munkáltató:

• valamennyi munkavállalójának azonos módon, vagy
• egy, a munkavállalók által megismerhető belső szabályzat alapján nyújtja az adott juttatást.

2017. január 1-től a munkáltató a 43,66 % adó megfizetése mellett felső összegkorlát nélkül adhatja az alábbi juttatásokat:

• munkahelyi (üzemi) étkezés
• Erzsébet utalvány (kártya)
• iskolakezdési támogatás (a jogosultságát nyilatkozattal igazoló szülő részére)
• helyi bérlettérítés (a munkáltató nevére szóló számla alapján)
• önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás
• önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás
• ajándékutalvány, vagy ajándékkártya (melynek felhasználhatósága a legszélesebb körű)

Megosztás: