Telefon: +36 20 911 6846 , +36 20 390 8902 | Email: info@abrill.hu
Telefon: +36 20 911 6846 , +36 20 390 8902 | Email: info@abrill.hu
A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódóan a foglalkoztatóknak lehetőségük van arra, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén adókedvezményeket érvényesítsenek. A tapasztalat az, hogy bár ezek a lehetőségek már 2013. óta fennállnak, a foglalkoztatók nem minden esetben élnek a törvény adta lehetőséggel. Cikkünk célja, hogy felhívja a figyelmet az igénybe vehető kedvezményekre, útmutatást adjon a kedvezmények érvényesítésének módjáról, hogy ezzel a vállalkozások jelentősen csökkenthessék terheiket.
A kifizetők által fizetendő társadalombiztosítási járulékot a 2012. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó váltotta fel, mely új adónem törvényi hátterét a 2011. évi CLVI. törvény adja. Az adó mértéke 27 %.
Jó hír azonban, hogy a foglalkoztató a számított szociális hozzájárulási adóval szemben kedvezmények érvényesítésére válhat jogosulttá.
Az érvényesíthető adókedvezmények esetében néhány közös szabályt érvényes, melyek az alábbiak:
A 2011. évi CLVI. törvény alapján adókedvezmények az alábbi esetekben érvényesíthetők:
A fentieken túl az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő adóból, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda és az egyéni cég a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból érvényesíthet adókedvezményt, ha:
Az igénybe vehető adókedvezmény összege az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, vagy a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a.
Szakképzettséget nem igényelő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni adókedvezmény
A munkáltató a kedvezményre azon munkavállalók után jogosult, akiket olyan munkakörökben foglalkoztat, amelyek a Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény 9. főcsoportjába tartoznak. Itt fontos megjegyezni, hogy a munkakör besorolásán van a hangsúly. Abban az esetben, ha például a munkavállaló rendelkezik szakképzettséggel, de 9-es besorolású munkakörben foglalkoztatják, a munkáltató érvényesítheti utána az adókedvezményt.
A részkedvezmény összege megegyezik a foglalkoztatott munkavállalót az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban megillető bruttó munkabér (munkavállalót terhelő közterhekkel, egyéb levonásokkal nem csökkentett), de legfeljebb 100 ezer forint (részmunkaidő esetén annak a teljes munkaidővel arányos része) 14,5 %-ával.
A kedvezmény abban az esetben is megilleti a munkáltatót, ha a munkavállaló munkaviszonya hónap közben kezdődik, vagy szűnik meg és egyébként az adott hónapban csak szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta a munkáltató. Ha azonban a munkáltató az adott hónapban a munkavállalót szakképzettséget igénylő és nem igénylő munkakörben is foglalkoztatta, az adott hónapra a munkáltató nem jogosult adókedvezményre.
A huszonöt év alatti pályakezdő munkavállalók után
A huszonöt év alatti munkavállalók esetén meg kell különböztetnünk pályakezdő és nem pályakezdő munkavállalót. Pályakezdő a munkavállaló akkor, ha az adott, kedvezmény igénybevételére jogosító munkaviszonyát megelőzően legfeljebb 180 napi biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A nem munkaviszony alapján fennállt biztosítási jogviszonyok, például megbízási jogviszony, nem számítanak bele az előzetes 180 napba. Ugyanakkor azonban beleszámítanak a munkaviszonyokon belüli olyan időszakok, például fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét, mely a biztosítás szünetelését eredményezték.
A pályakezdő státuszt a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással igazolja, mely dokumentumot az adóhatóság a munkavállaló, vagy meghatalmazottja kérelmére állítja ki arra napra vonatkozóan, amikor a kérelem benyújtásra került. Előfordulhat az az eset, hogy a munkavállaló a munkába lépést követően kéri csak meg az igazolást és azon a napon, amikor előterjeszti kérelmét, már 180 napnál hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik, ezért a hatóság elutasító határozatot ad ki. Ebben az esetben a munkáltató megvizsgálhatja a határozatban felsorolt munkaviszonyokat és amennyiben a nála történt foglalkoztatás megkezdése előtt 180 napnál kevesebb munkaviszonya volt a munkavállalónak, érvényesítheti a magasabb adókedvezményt.
Amennyiben huszonöt év alatti munkavállalót alkalmazunk, mindenképp érdemes megvizsgálni, hogy pályakezdőnek minősül-e, hiszen a megfelelő igazolás leadása esetén a munkáltató magasabb összegű adókedvezményt, a foglalkoztatás első két évében (a 2. év lejáratának hónapjában is) a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint (részmunkaidő esetén annak teljes munkaidővel arányos része) 27 %-át érvényesítheti adókedvezményként (ebben az esetben a 1,5 % szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni). Ezt követően – a 25. életév betöltéséig – 14,5 % (szintén legfeljebb 100 ezer forintig, részmunkaidő esetén annak teljes munkaidővel arányos részéig) az adókedvezmény. Természetesen, amennyiben a munkavállaló a magasabb adókedvezményre jogosító két éven belül betölti a 25. életévét, adókedvezmény rá abban a hónapban vehető igénybe utoljára.
A huszonöt év alatti, vagy ötvenöt év feletti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
A pályakezdőnek nem minősülő huszonöt év alatti, illetve az ötvenöt év feletti munkavállalók után a munkáltató havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 %-át érvényesítheti adókedvezményként (részmunkaidő esetén itt is érvényes az arányosítási kötelezettség).
Abban a hónapban, amikor a munkavállaló betölti a 25., illetve az 55. életévét, a kedvezmény az egész hónapra megilleti a munkáltatót.
A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény
Tartósan álláskereső az a munkavállaló, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül 183 napon át álláskeresőként tartott nyilván. A munkáltató akkor érvényesítheti az adókedvezményt, ha a belépő munkavállaló rendelkezik a foglalkoztató szerv erről szóló igazolásával. Amennyiben a munkavállaló közfoglalkoztatásban vett részt, annak tartamát sem a 275, sem a 183 nap számítása során nem kell figyelembe venni.
A foglalkoztatás első két évében az igénybe vehető adókedvezmény a havi bruttó munkabér, legfeljebb 100 ezer forint (részmunkaidő esetén annak teljes munkaidővel arányos része) 27 %-a (ebben az esetben az 1,5 % szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni), a harmadik évben 14,5 %. Arra a hónapra is teljes kedvezményre jogosult a munkáltató, amelyben a foglalkoztatás eléri a második, illetve harmadik évet.
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült, vagy részesülő munkavállaló után
A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, vagy a folyósítás megszűnését követően munkaviszonyban foglalkoztatott személy után a munkáltató adókedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adó terhére, melynek alapja a munkavállaló részére megállapított havi bruttó munkabér. Mivel az adókedvezmény összegét munkaviszonyonként külön-külön kell megállapítani, ez esetben is előfordulhat, hogy amennyiben a munkavállalónak például két négyórás részmunkaidős munkaviszonya van, mindkét munkáltató jogosult az adókedvezményre. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele az anyasági ellátások folyósításáról szóló igazolás, melyet a munkavállaló kérésére az anyasági ellátást folyósító szerv bocsát ki.
Alapesetben a munkáltató által igénybe vehető adókedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-a a foglalkoztatás első két évében (és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni), majd 14,5 %-a a foglalkoztatás harmadik évében.
2014. január 1-től kezdődően a jogszabály kiterjesztette az igénybe vehető adókedvezmények időtartamát azon munkavállalók esetében, akik szülőként legalább három gyermekre tekintettel jogosultak családi pótlékra és ezt a kincstár által kiadott igazolással alátámasztják és gyedben, vagy gyesben részesültek, vagy részesülnek. Szintén a kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe a munkáltató által az adókedvezmény a gyermeknevelési támogatásban részesült, vagy részesülő foglalkoztatottak után. Az ő esetükben az adókedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 %-a a foglalkoztatás első három évében, majd 14,5 % a negyedik és az ötödik évben.
A gyermeknevelési ellátásokban (gyed, gyes, gyet) részesült, vagy részesülő munkavállalók esetében a szabályozás 2015-től kedvezően változott, mert foglalkoztatásuk esetében részmunkaidő esetén is a teljes adókedvezményt veheti igénybe a munkáltató, nincs szükség a részmunkaidő alapján annak arányosítására.
Amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak, az adókedvezmény érvényesíthető akkor is, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, illetve a 3 vagy több gyermekes, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült, vagy részesülő munkavállalók esetében 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.
A fentiek alapján a kifizető a kedvezményt legfeljebb 3, illetve 5 évig érvényesítheti, de a jogszabály meghatározza, hogy a kedvezmény érvényesítésére az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45., illetve 69. hónap végéig van lehetőség. A jogalkotó megfogalmazta azt is, hogy a folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személy megillette.
Mit is jelent a gyakorlatban mindez?
1. példa: Kétgyermekes munkavállaló 2014. január 31-ig gyermekgondozási segélyben részesül. Ebben az esetben az adókedvezmény igénybevételére nyitva lévő időszak 45 hónap, ami 2017. októberig tart. Munkavállaló munkaviszonyt létesített 2013. december 10-én gyes mellett 4 órában. 2013. decembertől 2014. decemberig 27 % adókedvezményt vehet igénybe a munkáltató a részmunkaidő arányában. 2015. januártól 2015. decemberig szintén 27 % az adókedvezmény, de a szabályozás változása miatt arányosításra már nincs szükség. 2016. januártól 2016. decemberig a munkáltató 14,5 % adókedvezményre jogosult. Emellett a munkaviszony mellett a munkavállaló 2016. januártól létesít egy másik munkaviszonyt is, szintén napi 4 órában. Az új munkahelyén figyelt az ügyintéző, ezért megkérte a munkavállalót, hogy az államkincstártól kérje meg a szükséges igazolást a neki folyósított ellátásról. Az igazolásból látszik, hogy még van lehetőség adókedvezmény igénybevételére, ezért az új munkáltatónál 2016. januártól 2017. októberig szintén igénybe veszik a 27 % adókedvezményt, 2017. októberében lejár az adókedvezmény igénybevételére rendelkezésre álló 45 hónap.
2. példa: Anyuka 3 gyermek után családi pótlékra jogosult, legkisebb gyermekével 2013. november 30-ig gyed-en, majd 2014. november 30-ig gyes-en van. Az adókedvezmény igénybevételére az ő esetében 69 hónap áll rendelkezésre, mely 2020. augusztusban jár le. Anyuka 2013. október 15-től dolgozik gyed, majd 2013. december 1-től gyes mellett 4 órában. A munkáltató 2013. októbertől 2016. októberig 27 % adókedvezményre jogosult, mely időszakon belül 2014. decemberig az adókedvezményt a részmunkaidő arányában veheti igénybe, majd ezt követően, 2015. januártól teljes összegben. 2016. novembertől 2018. októberig a munkáltatót 14,5 % adókedvezmény illeti meg. A munkavállaló 2017. január 1-től az eredeti munkaviszonya mellett létesít egy másik, szintén 4 órás munkaviszonyt. Az új munkaviszony alapján, amennyiben megkéri az államkincstári igazolást a gyes folyósításáról és arról, hogy a munkavállaló 3 gyermek után jogosult szülőként családi pótlékra, a munkáltató 2017. januártól 2019. decemberig 27 % adókedvezményre jogosult, majd 2020. januártól 2020. augusztusig 14,5 % adókedvezményre. 2020. augusztusában lejár az igénybevételre rendelkezésre álló 69 hónap.
A fenti két példa is jól mutatja, hogy ha a munkáltatóval munkaviszonyt létesítő munkavállalónak gyermekei vannak, mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy esetleg a munkáltató jogosult lehet-e adókedvezményre, mert egy kis utánajárással jelentősen csökkenthető a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye
Adókedvezményt vehet igénybe a szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető – kivéve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltató.
A munkáltató akkor érvényesítheti az adókedvezményt, ha:
Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából új munkavállaló az:
Az adókedvezmény igénybevétele alatt a munkáltatónál nem csökkenhet az átlagos statisztikai állományi létszám. Azonban érdemes tudni, hogy nem minősül az átlagos statisztikai állományi létszám csökkenésének, ha a távozó munkavállaló helyett a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig új munkavállalóval létesít munkaviszonyt a munkáltató. Ez esetben adókedvezmény az új munkavállaló után a kedvezményezett időszak még fennmaradt részére érvényesíthető.
A foglalkoztatás első két évében az igénybe vehető adókedvezmény a havi bruttó munkabér, legfeljebb 100 ezer forint (részmunkaidő esetén annak teljes munkaidővel arányos része) 27 %-a (ebben az esetben az 1,5 % szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni), a harmadik évben 14,5 %. Arra a hónapra is teljes kedvezményre jogosult a munkáltató, amelyben a foglalkoztatás eléri a második, illetve harmadik évet.
A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
A 2015. évi LXI. törvényben foglaltak alapján a munkáltató a 25 évnél idősebb, de az 55 évnél fiatalabb mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthet adókedvezményt, melynek igénybevételére 2015.július 1-jét követően van lehetőség.
Az adókedvezmény azon munkavállalók után érvényesíthető, akik a teljes hónapban a FEOR-08 szerinti 61. csoportba tartozó munkakörben, vagy a 7333, illetve a 8421 FEOR-kódú munkakörben kerültek foglalkoztatásra.
Az érvényesíthető adókedvezmény összege havonta a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 %-a (részmunkaidő esetén a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában). Abban a hónapban, amikor a munkavállaló betölti a 25., illetve az 55. életévét, ez a típusú kedvezmény nem illeti meg a munkáltatót, azokban a hónapokban az életkor szerinti adókedvezmény vehető igénybe.
Kutatók foglalkoztatása
Adókedvezményt vállalkozásként működő kutatóhely alkalmazhat, amennyiben munkaviszonyban foglalkoztat doktori (PhD), vagy ennél magasabb fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutatót, fejlesztőt, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató, doktorjelöltet.
Az adókedvezményt a kifizetőnek havonta kell megállapítani, melynek összege egyenlő:
A munkaviszony kezdetének és megszűnésének hónapjára a munkáltató a teljes adókedvezmény igénybevételére jogosult. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy amennyiben a munkáltató a munkavállalót a hónap egy részében nem, vagy nem csak a fenti munkakörökben foglalkoztatja, úgy az adókedvezményt abban a hónapban nem veheti igénybe. Ha például a kutató tevékenységű társas vállalkozás tagja munkaviszonyban kutatóként dolgozik, ugyanakkor ellátja a társaság ügyvezetői posztját is, utána az adókedvezmény nem vehető igénybe.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatása esetén is jogosult a munkáltató adókedvezményre a szociális hozzájárulás terhére.
Rehabilitációs kártyára a 2004. évi CXXIII. törvényben foglaltak alapján az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
A rehabilitációs kártyát az állami adóhatóság állítja ki az igénylő, meghatalmazottja, vagy törvényes képviselője által a lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervhez benyújtott igénye alapján. Érvényességének kezdő napja az a nap, amikor az adóhatóság kiállította a kártyát, záró időpontja pedig a kártya visszavonásának napja.
Amennyiben a munkáltató rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz, adókedvezményre jogosult, melynek összege a havi bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a. Figyelemmel kell lenni arra, hogy egy megváltozott munkaképességű munkavállaló után egyszerre csak egy munkaadó érvényesítheti az adókedvezményt, mégpedig az, amely a rehabilitációs kártyát letétben tartja.
